Kezdjük egy általános tévhittel, miszerint a hófehér fog az egészséges szervezet és az ápolt szájhigiénia szimbóluma. Igazából az egészséges fogaknak lehet sárgás, barnás, szürkés árnyalata is, attól függően, hogy mit örököltünk szüleinktől. A fogaink színének erős kontrasztot tud adni a bőrtónusunk árnyalata is. Eszerint minél sötétebb a bőrszínünk annál világosabbnak tűnik a fogunk színe.
A hófehér fogak nagyon látványosak a természetes fogszínekhez képest, ezért kelthetik fel sokak figyelmét. A természetben ingen ritkán előforduló extrafehér fogszínt (A1,AAA) jellemzően csak fogfehérítés útján érhetik el az arra vágyó páciensek. Saját, egészséges fogak hiányában pedig egy fogpótlás (pl.: műfogsor vagy koronák, hidak) segítségével könnyen világosíthat bárki a fogszínén.
Milyen is igazából a saját fogunk színe?
Alapszinten a fogaink színe nem egységes. Az elülső négy metszőfogunk a legvilágosabb, ez után következnek kissé sötétebb színárnyalattal a rágófogaink és lehet, hogy nem is gondolnánk, de a szemfogunk a legsötétebb színű fogunk. A fogaink nyaki része sötétebb, sárgásabb, míg az éli rész felé haladva egyre áttetszőbb és opálosabb a fogaink színe. A velünk született fogszín meg is változhat annak hatására, hogy mit étkezünk vagy milyen gyógyszert szedük, de egy-egy betegségnek is lehet velejárója a fog elszíneződése.
A fogak elszíneződésének további okai
A külső tényezők, az étkezési szokások és a dohányzás, jelentős szerepet játszanak a fogak elszíneződésében. Az italok, például a bor, a tea, a kávé és bizonyos ételek rendszeres fogyasztása idővel észrevehető foltosodáshoz vezethet. Ezek az ételek és italok olyan színvegyületeket tartalmaznak, amelyek a zománc felületéhez tapadnak, megváltoztatva a fog természetes színét. Ezenkívül a dohányzás mint külső hatás bizonyítottan hozzájárul a fogak sárgulásához. A dohánytermékek kátrányt és nikotint tartalmaznak, amelyek elszínezik a fogakat, és elősegítik a lepedék és fogkő felhalmozódását.
A természetes öregedési folyamat is hatással van a fogszínre, mivel hozzájárul a fogak szerkezetének megváltozásához. Az életkor előrehaladtával a fogzománc, amely a fogak külső védőrétege, fokozatosan elkopik, és egyre nagyobb mértékben lesz látható az alatta lévő dentin réteg, amely természetesen sárgás színű. Ez a folyamat a fogak kifejezettebb sárgulását eredményezi, még azoknál is, akik rendszeresen ápolt szájhigiéniával rendelkeznek. Ezen kívül a visszahúzódó íny, amely az öregedéssel és a túl erős fogkefehasználattal is összefügg, ugyancsak okozhat elszíneződéseket a fogak nyaki részén. Ilyenkor a szabaddá váló fogak nyakát és gyökereit nem fedi már le a zománc és láthatóvá válik a dentin sárgás-barnás színe.
A szájhigiénia és a fogszín kapcsolata
A rendszeres fogmosás és fogselyem döntő szerepet játszik a fogak természetes színének megőrzésében azáltal, hogy megakadályozza a lepedék és a fogkő lerakódását. Ezek az alapvető szájhigiéniai gyakorlatok segítenek eltávolítani az élelmiszer maradékot és a baktériumokat a fogak felszínéről, amelyek fogszuvasodáshoz és fogínybetegséghez vezethetnek, ezzel hozzájárulva a fogak elszíneződéséhez is. A napi kétszeri fogmosással és a rendszeres fogselyem használattal mindenki hatékonyan csökkentheti a lerakódott lepedékből származó foltok kockázatát.
A nem megfelelő szájhigiéniai rutin esetén a fogpótlások színe is megváltozik a rátapadt lepedék és fogkő következtében. A rendszeres és alapos tisztítás, mint pl. egy ultranahangos szájhigiéniai készülék használata, biztosíthatja számunkra, hogy hosszú időre megőrizzük a fogpótlásunk eredeti színét.
Összefoglalva, bármely fogszínnel is rendelkezünk, a rendszeresen karbantartott szájhigiénia sokat dobhat a mosolyunk minőségén!
